Tökéletes ébresztőnek hatott egy akcióm tegnap reggel.
Telefonébresztés után a tök sötét szobában lehajolva összetalálkoztam a dohányzóasztallal. Úgy orrtő tájékán. Először vinnyogva borultam vissza az ágyba, majd csekkoltam a fogaimat, hogy egyben vannak-e. Ezen megnyugodva átadtam magam a könnyezésnek. A nap kezdés szokásos teendőit némi fájdalom kísérte, és inkább arra koncentráltam, mekkora mázlim volt, hogy a fogaim épek maradtak a nagy találkozás után.
Ami a tegnapi esetre emlékeztet, hogy az orrfújás kissé óvatosan megy. Eleinte azt hittem, hogy a két első fogam tőből óhajt távozni egy-egy gyengébb fújáskor, most már csak szimplán macerás az orrom tisztítása. Na, de ez is elmúlik, és csak a tanulság marad a történtekből:
Félálomban ne nagyon hajolgassak semerre se...
H; 2011.04.13
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.